A probléma lényege szempontjából

A problémamegoldó kompetencia fejlesztése | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A problémamegoldó kompetencia fejlesztése

Mik a látási problémái? fáziskapcsolatokban a megismerési értelmi és érzelmi fázisok egymással bonyolult összefüggésben szerepelnek. A problémamegoldás menetét logikai és pszichológiai szempontból vizsgálhatjuk. Az egyes gondolkodási lépések olyan láncolatát, amely a problémától törés nélkül elvezet a megoldásig, logikai gondolatmenetnek nevezzük.

A problémamegoldó kompetencia fejlesztése A problémamegoldó kompetencia fogalmának értelmezése A kompetencia olyan felkészültség, amely alkalmassá tesz arra, hogy különböző helyzetekben hatékonyan cselekedjünk. A kompetencia ismeretek, általános és specifikus képességek, készségek, motívumok és attitűdök együttese. A fogalom kialakulásával és a pedagógiai folyamatok leírásában betöltött egyre nagyobb térhódításával kapcsolatban tanúi lehetünk annak, hogy a jelenségek adekvát elemzése, modellezése során két ellentétes tendencia, a differenciálódás és az integrálódás kölcsönhatása van jelen.

Ez mentes az egyéni vonásoktól, a különböző tévedésektől, tévutaktól. A pszichológiai megközelítés pedig magában foglalja ezeket is. A kétféle megközelítés magában rejti azt az azonosságot is, hogy a problémák egyéni megoldási eljárása mindig tartalmazza a logikai gondolatmenetet is, ha a megoldás sikeres.

Taylor a produktum szempontjából a kreativitásnak 5 szintjét különbözteti meg: Kifejező expresszív kreativitás: jellegzetessége a kifejezés függetlensége, tekintet nélkül a produktum minőségére pl.

Az egyéni döntésre a pszichológiai megközelítés alkalmazható azzal a bővítéssel, hogy a megismerés az esetek 99 százalékában másoktól is függ a helyes döntéshez mások együttműködésére van szükség. Ha több megoldási alternatíva közül választhatunk, az a kedvezőbb megoldás, amellyel egy csapásra több problémát oldunk meg pl.

Tartalomjegyzék

A problémamegoldási folyamat makrostruktúrája, a gondolkodási fázisok[ szerkesztés ] Minden egyes gondolkodási lépésnek kettős funkciója van. Az egyik funkciót a problémamegoldó gondolkodás folyamatában betöltött szerepe határozza meg. A gondolkodási lépéseket ebben a szerepükben gondolkodási fázisoknak nevezzük.

a probléma lényege szempontjából

A gondolatmenet fázisai jól felismerhetők iskolai feladatmegoldások során, és ez lehetővé teszi az emberek gondolkodásának tudatos, szervezett a probléma lényege szempontjából. Ténymegállapítás[ szerkesztés ] A probléma adatainak vagy a megoldás menetében felismerhető bármely összefüggés megnevezését jelenti.

a probléma lényege szempontjából

Ide tartozik a probléma egészére vonatkozó megjegyzés is. A látást befolyásoló fog ténymegállapítás következő fajtáit különböztetjük meg: Spontán ténymegállapítás A spontán ténymegállapítás a probléma adataiból, összefüggéseiből egyet nevez meg anélkül, hogy arra a problémamegoldó személy a gondolkodási folyamat következő lépésében építene. Tervszerű ténymegállapítás Tervszerű ténymegállapításról akkor beszélünk, ha az adatot vagy összefüggést felhasználják a megoldási menetben.

Navigációs menü

Téves ténymegállapítás Téves ténymegállapításról akkor beszélünk, ha a problémamegoldó személy valamely adatot vagy összefüggést nem a tényeknek megfelelő módon állapít meg. A téves ténymegállapítás oka legtöbbször az, hogy az emberek gondolkodás nélkül belemagyarázzák a problémákba addigi tapasztalataikat. Ez a tapasztalat valós ugyan, de nem függ össze a problémával, ezért téves. Téves ténymegállapítást okozhat helytelen következtetés is.

7 lépéses problémamegoldás

Irreális ténymegállapítás Irreális ténymegállapításról akkor beszélünk, ha a megadott adat vagy összefüggés nem a problémára vonatkozik helyesen vagy helytelenül, hanem valótlan, fiktív. Szubjektív ténymegállapítás Szubjektív ténymegállapításról akkor beszélünk, ha a problémamegoldó a probléma lényege szempontjából nem a problémáról, hanem a problémával való kapcsolatáról tesz megjegyzést.

  • A problémamegoldás és modelljei Lénárd szerint probléma minden olyan helyzet, amelyben egy bizonyos cél elérésének útjában akadály van.
  • Ellenőrző diagram, Adatgyűjtő lapok, hisztogram, szórásdiagram, Ishikawa Ok-okozati diagram Act 7.

A probléma módosítása[ szerkesztés ] A legtöbb probléma csak akkor oldható meg, ha adatainak és összefüggéseinek leolvasásán túl a megoldás érdekében változtatásokat is végrehajtunk rajta. A helyes változtatások nem torzítják el a problémát, hanem segítik megoldását. A módosítás lehet a valóságnak megfelelő reálisvagy nem megfelelő irreális.

Lehet gyakorlati, azaz cselekvéssel végrehajtott, vagy csupán gondolati. Megoldási javaslat[ szerkesztés ] A probléma megismerése, a ténymegállapítások és módosítások után ritkán fordul elő, hogy meg tudjuk adni helyes megoldását.

Somfai Zsuzsa

Általában több megoldási javaslat születik, melyből az utolsó szolgál a probléma megoldásaként. A problémamegoldás során felvetett ténymegállapításokkal, módosításokkal és megoldási javaslatokkal kapcsolatos állásfoglalás azok helyes vagy helytelen voltáról.

Mellékes mozzanatok említése[ szerkesztés ] A megoldási menetekben a probléma lényege szempontjából olyan megjegyzésekkel, amelyek látszólag semmilyen összefüggésben sincsenek magával a problémával.

Ezek a mellékes mozzanatokra vonatkozó megjegyzések elárulják, ha a gondolkodás pillanatnyilag zsákutcába jutott. Csodálkozás, tetszés[ szerkesztés ] Ide tartoznak azok a megnyilvánulások, amelyek elárulják, hogy a problémaszituáció a problémamegoldó személy számára pozitív felszólító jelleggel rendelkezik.

  1. Problémamegoldás – Wikipédia
  2. Впрочем, метод этот сейчас не представляет интереса, ибо оставлен на заре истории.
  3. Kaizen, mint a veszteségcsökkentés módszere
  4. A problémamegoldás és modelljei | Matematika tantárgy-pedagógia
  5. Hogyan lehet gyógyítani a látást népi gyógyszerekkel

Bosszankodás[ szerkesztés ] Ide tartoznak azok a megnyilvánulások, amelyek elárulják, hogy a problémaszituáció a problémamegoldó személy számára negatív felszólító jelleggel rendelkezik.

A munka feladása[ szerkesztés ] A problémamegoldás menetében többször előfordulhat a megoldás abbahagyása.

a probléma lényege szempontjából

A gondolkodási fázisok közül alapvető és leggyakoribb a ténymegállapítás, erre épül a módosítás, és a megoldási javaslat. A kritika valamennyi fázist kísérheti.

Problémamegoldás

Kevésbé gyakori a módosítás, mivel ez több erőfeszítést igényel, mint a ténymegállapítás. A kidolgozott megoldási javaslatok többször előkerülnek, még ha korábban már el is vetették azokat.

a probléma lényege szempontjából

A gondolkodási meneteket gyakran kísérik célszerűtlen ismétlések, át nem gondolt rögtönzések, ösztönszerű megnyilatkozások. Ezek nagy energiát vonnak el, még eredményes gondolkodás esetében is.

Vezetői tréningek Kaizen, mint a veszteségcsökkentés módszere Az utóbbi időben számos vállalat találja szembe magát a bevételek és a piaci árak jelentős csökkenésével. A nyereségesség és likviditásának megőrzése érdekében a költségeket kiadásokat hozzá kell igazítani a lecsökkent árbevétel szinthez. A Lean menedzsment lényege, hogy az érték előállítási folyamat Értékáram átfutási idejét csökkentjük a hozzáadott értéket nem termelő veszteségek szisztematikus feltárásával és csökkentésével.

A problémamegoldási folyamat mikrostruktúrája, a gondolkodási műveletek[ szerkesztés ] Az egyes gondolkodási lépések mint gondolkodási műveletek segítik elő a gondolkodási fázisok kiformálását, és így a probléma megoldását. Azaz a gondolkodási műveletek a problémamegoldás folyamatában előkészítik a gondolkodási fázisok eredményes alkalmazását. Önálló szereppel bírnak, a gondolkodási folyamat egészétől függetlenül.

Jelenlegi hely

Analízis[ szerkesztés ] Analízisnek nevezzük azt a gondolkodási műveletet, amely valamely egészet tárgy, jelenség, szöveg, stb. Ezután az egyes részek külön egységet alkotnak. Nem tarthatjuk analízisnek tehát valamely tárgy tulajdonságának a megjelölését azért, mert a tulajdonság nem tekinthető a tárgy olyan részének, a probléma lényege szempontjából külön egységet jelent.

Szintézis[ szerkesztés ] Az analízis ellentétes művelete.

a probléma lényege szempontjából

Az analízis és szintézis a legalapvetőbb gondolkodási műveletek, amelyeket a bonyolultabb gondolkodási műveletek magukba foglalnak. Elvonás, elvonatkoztatás absztrahálás [ szerkesztés ] Valamely egész tárgy, jelenség, szöveg, stb. Ez a folyamat nem azonos az "ember" szó kialakulásának folyamatával.

a probléma lényege szempontjából

Az absztrahálás ellentétes művelete a konkretizálás. Két vagy több tárgy, jelenség azonosságát vagy különbözőségét tárja fel.

Elvont adatok összehasonlítása[ szerkesztés ] Két vagy több tárgy, jelenség egy-egy adatát ragadjuk meg, és ezeket hasonlítjuk össze. Ez a művelet az összehasonlítás alesete, az elvonás, az összehasonlítás és a szintézis egysége.

Lehet, hogy érdekel