A vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei,

a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei

A fejlődés és az oktatás pszichológiai kérdései Programvezető: Szokolszky Ágnes, Dr.

Sportpedagógia – Kézikönyv a testnevelés és sport pedagógiai kérdéseinek tanulmányozásához

A neveléstudomány és a pszichológia története közös alapokról indult. A kapcsolat a két tudományág között ma is szoros, mert mindkettő középpontjában az emberi viselkedés tanulmányozása áll, a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei az alakíthatóság lehetőségeinek, mechanizmusai kutatása jelenti a legfontosabb kapcsolódási területet.

A testnevelés- és sportoktatás stratégiai jellemzői A testnevelésben és sportban zajló oktató-nevelő munkában — tekintet nélkül arra, hogy adott esetben hangsúllyal oktatási feladatot vagy a nevelés valamely feladatát oldjuk-e meg — nagy általánosságban a pedagógiai tevékenység ismert és elfogadott stratégiáit, módszereit, eljárásait alkalmazzuk. Ugyanakkor sajátos körülményeinél fogva a testnevelés és a sport módosítja érvényességük hatóterét. Az oktatási stratégiák didaktikai értelmezése Az oktatási stratégia fogalom meghatározására számtalan, de lényegüket tekintve hasonló értelmű definíciókkal találkozunk a szakirodalomban. Báthory Zoltánpéldául oktatásszervezési szempontból a stratégiát komplex metodikának nevezi. A stratégia tehát — némiképpen leegyszerűsített formában — olyan átfogó tervet jelent, amelyben az általános és sajátos oktatási célok figyelembevételével az oktatási eljárások és szervezési módok sajátos komplex rendszerét alakítjuk ki.

Az emberi viselkedés kutatásában és magyarázatában az elmúlt évtizedekben új elméleti keretek és kutatási paradigmák erősödtek meg kognitív idegtudományi megközelítés, evolúciós pszichológiai megközelítés, dinamikus rendszerszemléletű, illetve a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei rendszerszemléletű megközelítés.

A program alapvető képzési funkciója, hogy a doktori iskola hallgatói számára biztosítsa a pedagógiai problémakörök széles látókörű pszichológiai és idegtudományi megalapozottságát: az elmélet, a kutatási kérdések megfogalmazása, valamint a kutatás módszertana szempontjából.

A kognitív idegtudományi megközelítések a nemzetközi pedagógiai kutatásokban egyre meghatározóbbak.

  • Látvány hangoskönyv
  • 1. Összegzés - oktatáselmélet és-technológia

Az idegtudomány vizsgálati módszereinek fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy számos pedagógiai jelenség új értelmezést, magyarázatot nyerjen. Ez utóbbi a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei irány hazai alapozásában most tesszük az első lépéseket. A képzési program a Neveléstudományi Intézet mellett szoros együttműködésben áll a Szegedi Tudományegyetem két további intézetével: a Pszichológiai és az Élettani Intézettel.

a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei hogyan halad a rövidlátás

A Pszichológiai Intézettel az együttműködésünk több évtizedes előzményekre tekint vissza. A területek megerősödésének és a szervezeti fejlődésnek köszönhetően ma már a pedagógia és a pszichológia is önálló intézetet alkot.

A két intézet közötti együttműködés továbbra is szoros és eredményes.

a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei a munka jövőképe

Az Élettani Intézete hagyományosan a központi idegrendszer élettanával, ezen belül a szenzoros funkciókkal foglalkozik. A szenzoros funkciók neurofiziológiája keretében kutatja a látási funkciót a retinális szinttől a kognitív folyamatok szintjéig – a percepció és kategorizáció problematikájáig.

Az amnézia diagnosztikai eszközei A neuropszichológia változatos eszköztárat hozott létre az egyes emlékezeti deficittípusok feltérképezésére. Számos eljárás létezik a vizuális és verbális epizodikus tanulási funkciók vizsgálatára, a távoli szemantikus és önéletrajzi emlékezeti felidézés deficitjének kimutatására, valamint a különféle anyagspecifikus emlékezeti károsodások feltárására. A szakirodalomban ismert valamennyi emlékezeti vizsgálóeljárás bemutatása messze meghaladná ennek a fejezetnek a kereteit, így most csak azoknak a nemzetközi gyakorlatban ismert eljárásoknak a bemutatására szorítkozom, amelyek a hazai kísérleti és klinikai munkában már alkalmazásra kerültek.

A Neveléstudományi Intézet kutatóival való együttműködés lehetővé teszi a különböző kutatási módszerek összekapcsolását, és ezáltal további összefüggések vizsgálatát.

Mindenekelőtt a kognitív képességek fejlődését és az iskolai teljesítményeket meghatározó tényezők vizsgálatát lehet a központi idegrendszerről gyűjtött adatokkal kiegészíteni.

a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei hogyan lehet javítani a látást a jógával

A képességek fejlettségében és fejlődési ütemében meglevő rendkívül nagy egyéni különbségek kialakulásának magyarázatához újabb szempontokat nyújthatnak a kognitív idegtudomány eszközei. Érdekes kapcsolódási lehetőséget jelent Kárpáti Andreának a vizuális képességek terén iskolai kontextusban végzett kutatásainak például a térszemlélet tesztekkel végzett felméréseknek és a látórendszer fejlődésével, a binocularis látással, a stereolátással kapcsolatos vizsgálatoknak a közös mintákon való elvégzése.

További együttműködést jelenthet a pedagógiai diagnosztika eszközeinek a kognitív idegtudomány által kínált módszerekkel való továbbfejlesztése, például a diagnosztikai eszközök validitásának ilyen módon való elemzése.

a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei női logika az orvostudomány szempontjából

Fontosabb kutatási témák 1. A serdülőkor pszichológiája a Stresszel való megküzdés serdülőkorban. A problémákkal, nehéz helyzetekkel való megbirkózás a serdülőkor egyik központi feladata. Vizsgálatainkban egyrészről serdülőkorú fiatalok probléma helyzetekben való megküzdési mechanizmusait próbáljuk feltárni egy új, eddig nem használt kérdőívvel, másrészről a serdülők számára jelentős szociális kapcsolatban előforduló stressz-kezelési módokat szeretnénk feltárni.

A kutatás lehetőséget teremt különböző életkorú fiatalok coping mechanizmusainak feltárására, valamint a szociális kapcsolatokban alkalmazható eltérő megküzdési módok azonosítására.

Bevezetés a neuropszichológiába

A serdülőkor a felnőtt életfeladatok előkészítésének, tervek megfogalmazásának és a megvalósításhoz szükséges eszközök kiválasztásának időszaka.

Vizsgálatunkban feltárjuk a különböző szocio-kulturális hátterű fiatalok hosszú távú személyes céljait, pályaválasztási motivációit, és döntési folyamatait.

  • Munkaterv nézet
  • A fejlődés és az oktatás pszichológiai kérdései | Neveléstudományi Doktori Iskola

A kutatás lehetőséget teremt pályaválasztás előtt álló fiatalok tervezési folyamatainak feltérképezésére, döntési nehézségeik megfogalmazására, és jövőre vonatkozó elképzeléseik konkretizálására. Családi és iskolai szocializációs háttértényezők feltárására is a vizsgálat célja. Az énkép alakulása és változása serdülőkorban a fejlődéslélektan egyik közkedvelt kutatási területe.

Jelenlegi hely

Azonban hazánkban kevés reprezentatív vizsgálatot végeztek a témakörben. A kutatás célja az énkép és önértékelés változásának feltárása a serdülőkor egész szakaszában.

Fontos szempont még megvizsgálni összefüggését a szülői aspirációkkal, és a szülők énképével. A családban, az iskolában, és az iskolán kívüli színhelyeken folyó szocializáció és tanulás kérdései a A családi szocializáció folyamata alapvető szerepet játszik a primer szocializációban.

Hivatkozások 1. Összegzés - oktatáselmélet és-technológia Az oktatáselmélet és -technológia kurzus célja azoknak ismereteknek a rendszerbe foglalása, amelyek az oktatómédia iparban dolgozni kívánók számára az oktatásfejlesztési kompetenciákat megalapozzák. A didaktika, vagyis oktatástan, lényegében azt kutatja, hogy az oktatás tartalmával, szervezésével, módszereinek és eszközeinek megválasztásával hogyan lehet pozitívan befolyásolni a tanulók személyiségének fejlődését. A didaktika alapkérdései közé tartozik, hogy mit és miért tanítsunk, vagyis az oktatás célja, tartalma, követelményei; a hogyan és mivel tanítsunk kérdése, vagyis a szervezés, módszerek, eszközök; a kinek és mikor tanítsunk, milyen keretek között, vagyis a tanulók, az időtényező, az intézményrendszer; és a ki tanítson, vagyis a pedagógusra vonatkozó nézetek is.

A téma kutatását különlegesen indokolttá teszi a családformák diverzifikálódása egyszülős családok, nem vér szerinti szülők által nevelt gyermek stb. Az otthon és az iskola mint szocializációs környezet értelmezhető és kutatható környezetpszichológiai szempontból.

a vizuális funkciók tanulmányozásának módszerei látás mínusz 1 5 távollátás

Felderítésre vár, hogy ezeken a színtereken milyen kölcsönhatások mutathatóak ki a szocializációs és tanulási folyamatok és a környezeti jellemzők között. Az elmúlt évtizedekben jelentős figyelem irányult a hétköznapi, természetes helyzetekben történő tanulási folyamatokra.

Gibson affordancia elmélete, Vygotsky szociális tanulás elmélete tekinthető fontosabb előzménynek ezen a téren, Schoenfeld, Lave és Rogoff munkája pedig a kutatási terület meghatározó vizsgálatainak.

Lehet, hogy érdekel