Az erkölcs szemlélete

az erkölcs szemlélete

Az ember és az erkölcs Alapvető etika Aquinói Tamás nyomán 1 Az etika fogalma Az etika erkölcs vagy erkölcstan kifejezés a görög "éthosz" szóból származik.

az erkölcs szemlélete

E szó alapvető jelentését az ókori Hérakleitosz Kr. A "daimón" isteni hatalmat, isteni rendelést, illetve isteni rendelkezés megszabta sorsot vagy végzetet jelent. Az ókori görög bölcs mondását tehát így fordíthatjuk: az ember éthosza a sorsa az erkölcs szemlélete végzete.

Teljes szövegű keresés Erkölcs Egy adott társadalmi forma keretei között, adott korszakban általánosan jónak, helyesnek tekintett szokások, magatartási és cselekvési formák összessége. Az erkölcs az életfolytatás minden területén érvényesülő fogalom. Az erkölcsi normákat részint rögzített, írásban vagy szóban expressis verbis megfogalmazott szabályok, részint a szokásjog határozza meg.

Az étheó ige egyik jelentése: átszűrök, megvizsgálok valamit. A görög felfogás szerint az ember végzete, illetve sorsának alakulása - vázlatosan és nagy körvonalakban - kiolvasható magából az emberi természetből.

az erkölcs szemlélete

Az ige másik jelentése: kifeszülök valami felé, feszítetten törekszem valamire. Ez a jelentés a görög világban arra utal, hogy az emberi lény természetszerűen irányul az életében körvonalazódó vázlatra, arra a tervre, amelyet az istenség "álmodott meg róla", és ezt akarva-akaratlan meg kell valósítania.

az erkölcs szemlélete

A zsidó és a keresztény vallás alapján tájékozódó filozófiák lényegesen módosítják ezt a szemléletet, amennyiben az ember szabadságát hangsúlyozva azt állítják, hogy az embernek szabad döntések sorozatában kell megvalósítania a rá vonatkozó "isteni álmot".

E kijelentés hátterében a következő elgondolás húzódik meg: Isten mindannyiunk sorsát "megálmodta", és a velünk kapcsolatos tervét, valamint az erre vonatkozó az erkölcs szemlélete természetünkbe és életünk körülményeibe szőtte.

Az a feladatunk, hogy e homályosan megsejtett isteni tervet tudatosan és szabadon váltsuk valóra földi létünk folyamán.

az erkölcs szemlélete

Ebben a látásban az ember akkor erkölcsös igazán, ha fokozatosan megvalósítja a rá vonatkozó, teljesen személyéhez szabott isteni tervet, azaz a vele kapcsolatos "isteni álmot". A természetében rejlő isteni tervet az ember tevékenységével válthatja valóra.

Mi az a jó, amit az erkölcsös cselekedetnek maximálisan elő kell idéznie?

Az ismétlődő tevékenységek viszonylagosan szilárd cselekvési és magatartási formákat, szokásokat eredményeznek. Ezért van az, hogy a különféle szótárakban a görög "éthosz" és a latin "mos" kifejezéseknél a következő jelentéseket találjuk: szokás, modor, cselekvési mód, jelleg, illem stb.

Ezek a jelentések az erkölcsiséget külsődleges szempontok alapján közelítik meg.

Posted in Értékrend Az erkölcs fogalma Az erkölcs tárgyi értelemben mint norma rendszer. Az erkölcs alanyi értelemben mint megragadható, megvalósítható érték. Az erkölcs teleologiája. Az erkölcs értelmi felismerése, akarati megragadása, érzelmi elfogadása.

Az erkölcs szemlélete egyoldalú, bár jogos megközelítés, mert a külső valamiképpen jele a belsőnek. A vallásos ihletésű filozófiák azonban az éthosz magyarázatában a belsőre, az ember természetébe és életébe szőtt isteni vázlatra, illetve ennek szabad megvalósítására helyezik a hangsúlyt.

A szófejtő elemzés alapján annyit megállapíthatunk, hogy az erkölcs kifejezés az ember rendeltetésével és céljával kapcsolatban álló magatartási és tevékenységi formákra vonatkozik, és az etikai szempontból vizsgálódó bölcselő elsősorban azt nézi, hogy e formák elősegítik-e az ember feladatként kapott belső kibontakozását, vagy sem.

Lehet, hogy érdekel