Hogyan befolyásolja a látás a mentális folyamatokat

Kapacitás probléma[ szerkesztés ] Környezetünk hatalmas információáradattal bombázza érzékszerveinket minden pillanatban.

hogyan befolyásolja a látás a mentális folyamatokat

Az információval elárasztott ember bármilyen feladaton is dolgozik, a bejövő információ legnagyobb része lényegtelen. Az észlelőrendszernek és az agynak rendelkeznie kell valamilyen módszerrel, hogy a bejövő információt megszűrje, és a szükséges dolgokat megtartsa, hiszen sokkal több a minket érő inger, mint amennyi kapacitással rendelkezünk ezek feldolgozására.

Hogy az ingerek sokaságából mit észlelünk, azt a figyelem határozza meg. A fogyasztott táplálék minősége befolyásolhatja, hogy ki mennyi ideig képes figyelni [4] A figyelem területei az agyban[ szerkesztés ] Br 8 és környékének asszociációs területei - vizuális követés A figyelmi hálózat jobb féltekei dominanciát mutat.

A figyelem neuronhálózatának struktúrái: Prefrontális lebeny; Br.

3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei

Az inger fizikai jellemzői határozzák meg a kialakult aktivitást, majd ezután lép a tudás a színre, ezt a folyamatot területfüggetlen figyelemnek is nevezik. Top-down: Felülről lefelé irányul a tudás észlelésre kifejtett hatása, tehát a fentről le folyamat tudás-vezérelt.

Ezt a folyamatot hívják területspecifikus figyelemnek is. A top-down folyamatok jellemzően négyféle módon fejtik ki hatásukat: a A tudás elősegíti az osztályozást. Tudásunk segítségével korábbi tapasztalatainkhoz kötjük a tárgyakat eseményeket, így kategorizálunk. A figyelem egyes ingereket hatékonyabbá tesz, míg másokat látomás és ellenségei meg is szüntethet.

A top-down folyamatok irányítják a szenzoros bemenetek megszerzését, azaz az első esemény irányítja az azt követő észlelési folyamatokat.

Például amikor megérezzük kedvesünk parfümillatát egy zsúfolt utcán, alaposabban szétnézünk, keresni kezdjük az ismerős alakot. Az értelmezés a kontextustól függ. A figyelemre irányuló korai kísérletek[ szerkesztés ] [ szerkesztés ] ben vizsgálta Jevons egy egyszerű kísérlettel a figyelem terjedelmét.

Egy marék babot dobott a tálcára, és megpróbálta egyetlen pillantással megállapítani a babszemek számát. Ezt a kísérletet megismételte néhányszor és minden alkalommal feljegyzést készített arról, hány szem babot vélt felfedezni, és hány szem bab volt valójában a tálcán. Ha a babszemek száma nél több volt, akkor hibázni kezdett.

Ebből a kísérletből arra lehet következtetni, hogy a figyelmünkkel egy adott pillanatban kb. Ez a szám megegyezik a rövid távú memória kapacitásával. Stroop, amerikai pszichológus ben írta le a figyelem megosztottságára vonatkozó kísérletét. Agyunkban interferencia lép fel a kétféle feladat elvégzése közben: ahol a név jelentése és színe megegyezik, segíti a szín kimondását, ahol különböznek egymástól ott a reakcióidő megnő.

Fordított esetben, amikor a szó jelentését akár egy színnevet, vagy mást kell kimondani, nem pedig a szó színét, nem lép fel a késleltetés jelensége.

hogyan befolyásolja a látás a mentális folyamatokat

Cherry tudományos munkájának bemutatására egy koktélparti kitűnő színtér: ugyanis mindenki egyszerre beszél, egyszerre érik el a beszédhangok a fülünketmégis képesek vagyunk pusztán mentális eszközökkel kiválasztani a számunkra fontos üzenetet.

Ez a szám megegyezik a fonológiai hurok verbális munkamemória kapacitásával, a téri vizuális vázlattömb egyszerre 4 mozgó tárgyat tud követni.

10 Sokkoló mentális zavar, amivel nem akarsz találkozni

A figyelem tartóssága: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket ráirányítani egy tárgyra. A figyelem e jellemzőjét számos tényező befolyásolja: mennyire monoton ingerre kell figyelnünk, érdeklődésünk, arousal szintünk, stb.

Ez egyértelműen mutatja, hogy nagyon nagy egyéni eltérésekkel találkozhatunk, a figyelem tartósságát illetően. A figyelem megosztottsága: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni.

Mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk, mely függ például az aktuális állapotunktól is. A John R.

A figyelem átvitele lehet szándékos hogyan befolyásolja a látás a mentális folyamatokat spontán. Spontán figyelem átvitelről beszélünk például, ha egy színházi darab megtekintése közben, a karzatról lelökik a műsorfüzetet a földszinten ülők közé, hiszen ilyenkor szinte mindenki átviszi figyelmét az előadás cselekményéről, a zaj forrására.

Sokkal nehezebb átirányítani figyelmünket a számunkra érdekes dolgokról más, kevésbé érdekes témákra. A figyelem fajtái az erőfeszítés és a tudatos ráirányultság hogyan befolyásolja a látás a mentális folyamatokat szerkesztés ] Szándékos akaratlagos figyelem esetében a figyelmi tevékenység tudatos mentális erőfeszítést igényel.

Szándékos figyelmünk táplálkozhat feladattudatból, érdeklődésből is. Spontán akaratlan figyelemről akkor beszélünk, amikor figyelmünk önkéntelenül egy ingerre irányul. Önkéntelen figyelmet váltanak ki a szokatlan vagy szokatlanul erős ingerek, mozgó tárgyak. Automatikus figyelem[ szerkesztés ] Az automatikus figyelem nem igényel tudatos odafordulást és erőfeszítést sem.

Gyakorlás révén alakul ki. Az automatikus figyelem lehetővé teszi, hogy figyelmünket megosszuk és egyidejűleg más párhuzamosan folyó tevékenységet is nyomon kövessünk. Kitartó figyelem[ szerkesztés ] A figyelemnek az a formája, amely hosszú ideig fennálló nagy mértékű mentális erőfeszítést igényel. Ilyen figyelemre van szükségünk például egy adott problémakör feltárásához, megértéséhez.

A kitartó figyelmet befolyásolják motivációink, elvárásaink, érdeklődésünk, előzetes ismereteink és tapasztalataink egyaránt.

A szelektív figyelem szigorúan korai szűrési modellje szerint a világ nem figyelt vonatkozásai nem léteznek számunkra. A késői szelekció elmélete szerint viszont a nem figyelt ingerek is hatással vannak ránk.

hogyan befolyásolja a látás a mentális folyamatokat

Kérdés, hogy ezek milyen módon, milyen körülmények között, és mennyi ideig jelentkezhetnek.

Lehet, hogy érdekel