Jövőkép az emberek életében. A Honda világa

György Jövőkutatás, jövőkép E számunk tanulmányai a jövővel foglalkoznak. A Valóság rovat e témához kapcsolódó beszélgetései pedig a jövő tervezéséről és kutatásáról szólnak. Egyfelől a jövőkutatás jelenlegi állásáról, másfelől  a tervezés, tervezhetőség hazai történetéről kapunk belőlük képet. Nováky Erzsébettel a jövőkutatás mint tudományág jellemzőiről és szerepéről beszélgettünk. A Surányi Bálinttal zajlott beszélgetés a társadalmi tervezést történeti szempontból tekinti át.

Üzleti eszme

Kutatási területe elsősorban a jövőkutatás metodológiai-metodikai kérdéskörei és hazánk társadalmi-gazdasági jövője.

Osztálya Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának jövőkép az emberek életében. Educatio: Az Educatio mostani tematikus száma a Jövőnk témakörének körüljárására vállalkozott. Jelen beszélgetésünk pedig magának a jövőnek a kutatásáról, a jövőkutatásról szól. Nováky Erzsébet: Mielőtt a legaktuálisabb kérdésekről beszélgetnénk, tisztázzuk, hogy amikor jövőkutatásról szólunk, akkor tulajdonképpen a jövők!

Az angol nyelvű fogalom — futures research, futures studies — egyértelműen utal a többes számra. A magyarban egy ilyen kifejezés furcsa lenne. A múlt, a jelen és a jövő szerves kapcsolatban áll egymással — kölcsönhatásban léteznek —, mégsem állíthatjuk, hogy a múlt és a jelen ismerete elegendő ahhoz, hogy a jövőt előrejelezzük.

A múlt, a jelen és a jövő ugyanis nem hord magában olyan erős, történetileg meghatározott viszonyt, hogy biztos legyen valamely folyamat kimenetele, vagy egyértelműen következtethetnénk valamely esemény bekövetkezésére. A jövő különböző változatai bekövetkezésének lehetőségét, valószínűségét a múlt-jelen-jövő közötti kapcsolatrendszer természete határozza meg. Minél stabilabb és erősebb ez a kapcsolat, annál inkább várható az ún. Ez utóbbi esetben a hangsúly a jövő alakíthatóságára helyeződik, megnövelve a társadalom jövőformáló szerepét.

Instabil viszonyok közepette a jövőváltozatok skálája legyezőszerűen szétnyílik, stabil viszonyok között pedig meg kell elégednünk néhány jövőváltozat kidolgozásával. A tér-időbeni kiterjedés is hasonló következtetések levonására ad lehetőséget.

Jövőkép és üzleti elképzelések

Nagyobb régiókban és nagyobb távlatokban a formálhatóságra koncentrálhatunk, rövidebb távlatban általában a korábbiak megőrzésére. Ebből már következik is, hogy az elméleti megközelítések és a kutatási módszerek időről időre változnak. A globalizáció megjelenése újfajta gondolkodást hívott életre. A globális problémák kezelése és megoldása csak globális léptékű gondolkodással és cselekedetekkel oldható meg. Ehhez viszont ún. A tudomány világában is megfogalmazódik a korábbiaktól eltérő eszközökkel vívott harmadik világháború, amely — jövőkép az emberek életében nem sikerül sürgősen megállítani — bizonyára nagyobb pusztítást fog előidézni, mint az első kettő együtt.

Ezért ebben a nagyon komplex, nehezen előrejelezhető helyzetben a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani az előre nem látható, de nagy társadalmi hatást kiváltó jelenségekre, az ún. Meg kell barátkozni azzal, hogy nem a szokásosra, nem a már jól begyakorlott kutatási eszközökre kell támaszkodnunk, hanem jövőorientált módon kell keresni a jövőérzékeny területeket és megnyilvánulásokat.

Vajon mit jelentenek ezek a fogalmak a jövőkutatás gyakorlatában? A tudományos jövőkutatás a kezdetektől arra törekedett, jövőkép az emberek életében a folyamatokat és az eseményeket inter- és multidiszciplináris megközelítésben vizsgálja, felülemelkedve a szakmai elfogultságokon.

Nem is tehet másként, hiszen a jövőbeni bizonytalanság általában nem a részterületekben való további elmélyüléssel, hanem több tudományág eredményeinek felhasználásával sokdimenziós megközelítésben mérsékelhető.

Ugyanannak a kérdéskörnek a különböző — pl. Ebből adódóan a jövőkutatás szoros kapcsolatot ápol más tudományokkal — természet- és társadalomtudományokkal egyaránt — és törekszik az azokban elért eredményeket a jövő szempontjából rendszerbe építeni.

milyen látás történik az asztigmatizmussal ascariasis és látás

Különösen szoros a kapcsolata a szociológiával, ami abban is tetten érhető, hogy Eleonora Barbieri Masini, a római Pontifical Gregorian University Professor Emeritusa szociológusként kezdte pályafutását és ilyen ismeretek birtokában vált korunk egyik legmeghatározóbb jövőkutatójává. Egyetemünk ban díszdoktorrá avatta. Wendell Bell, a Yale University Professor Emeritusa szintén neves szociológusként lett a világ egyik legelismertebb jövőkutatójává. A tudományokon átívelő megközelítés mellett a jövőkutatásban érvényesül a transzdiszciplináris megközelítés is, amelyet a még nem létezőre való következtetés újdonság jellege indokol.

A jövőkutatók többsége kedveli a science fiction-t, mert a jelentől elrugaszkodott gondolkodásmód ötleteket, szempontokat adhat a tudományos vizsgálódáshoz is.

Polgári élettel is kerülhetsz a pokolba

Jövőkép az emberek életében értelmezhetjük a nem szakértői vélemények összegyűjtését és felhasználását is az előrejelzés-készítésben. Nem véletlen, hogy az utóbbi szemészeti klinikák megnövekedett az ún. A mindennapok emberének, a stakeholdereknek olyan meglátásai lehetnek a jövőről, amelyek a tudományos keretek között gondolkodó jövőkép az emberek életében esetleg nem jutna eszébe, de be tudja illeszteni kutatásába. A jövőkutatás akkor módszertani fordulatot igényelt és eredményezett is a tudományos kutatásban, elsősorban a társadalomkutatók táborában.

Az utóbbi években — minden jel szerint — újabb fordulat tanúi lehetünk. A digitálissá lett világra jellemző az adatbőség, mondhatni adatrobbanás. Adminisztratív adatok sokasága keletkezik, függetlenül a kutatásoktól és a kutatók számára a primér adatgyűjtés mennyiségileg új távlatai nyíltak meg.

Egyúttal megjelent az a feszültség, hogy míg az adatgyűjtési és -kezelési rendszerek általában fizikusok, matematikusok és informatikusok kezében vannak, hiány mutatkozik társadalomkutatókból, akik az érdemi elemzéseket elvégeznék. Vajon hogyan érinti ez a kihívás a jövőkutatást? Az adatbányászat segítségével fellelhető az adatokban megmutatkozó szabályosság, mintázatok. Barabási Albert-László, világhírű fizikus a Villanások c.

Véleményem szerint csak a rendszeresen ismétlődő jelenségek előrejelzésének valószínűsége növelhető meg az informatikai eszközök használatával.

  • A pillantások javítják a látást
  • Gattaca genetikailag meghatározott, racionális világ Equilibrium racionális világ, száműzve az érzelmek Beszéljetek arról, milyen filmek, az irodalmi alkotások jövőképe!
  • Látás asztigmatizmus mínusz

Nem szabad megfeledkezni ugyanis arról, hogy az ember gondolkodó, kreatív lény, aki a tevékenységét sokszor nem a megszokott, már begyakorlott módon végzi, hanem érzelmi alapon is döntve, más cselekedetet hajt végre, amelynek jövőbeni kimenete alapvetően eltérhet a megszokottól. Különösen instabil helyzetben igaz ez.

A kurázsi, ami legyőzi a megszokásokat

Az instabil állapotok vizsgálata az es években a természettudományok mellett megjelent a társadalomtudományokban is, sőt, a jövőkutatók is fontosnak tartották az eredetileg a matematika területéről származó káoszelmélet jövőkutatási alkalmazásában rejlő lehetőségek kutatását. Ez azért érdekes, mert a kaotikus rendszereknek inherens tulajdonsága a bizonytalanság, amely nem mérsékelhető a több információval.

A kaotikus rendszerekre jellemző, hogy kis változások kibillenthetik eredeti állapotukból és nagyon sokféle jövőváltozat kialakulását idézhetik elő.

Egy folyamat pl. Minél kaotikusabb egy rendszer, annál inkább van esélye arra, hogy a kis változások kibillentik eredeti állapotából, és a korábbitól lényegileg eltérő állapotba juthat. Ez azt jelenti, hogy a társadalom bizonyos mutatói — mint például a keringési rendszer betegségeiben elhunytak száma és a nyilvántartott alkoholisták száma jövőkép az emberek életében kaotikusság szempontjából az erősen és közepesen, az öngyilkosságban és önsértésben elhunytak vagy a bűncselekmények száma gyengén kaotikus csoportba voltak besorolhatóak.

Ezek erősebben reagáltak a társadalmi-gazdasági változásokra, mint például a gazdaságot jellemző makromutatók. A gazdaságban a beruházások és a gazdaságilag aktív népesség száma adatsor gyengén kaotikus, az épített lakások száma közepesen kaotikus mutatók csoportját alkotta. A GDP adatsora az A valóság azonban másként alakult.

Az egyik posztgraduális hallgatómmal ben megismételt vizsgálatunk azt mutatta, hogy a magyar gazdaság és társadalom most sincsen a káosz állapotában, és egyes jellemzők inkább stabilizálódtak, állandósultak. Beszűkült tehát az a pályahalmaz, amelyen a gazdaságunk, társadalmunk tovább haladhat. Érzékelni kell, hogy az instabil viszonyok között megjelenő, matematikai értelemben vett káosz igen elveszített látási stroke feltételeket teremthet a gazdaság és a társadalom fejlődéséhez.

Megnyitja ugyanis az utat a társadalom és gazdaság minőségi átrendeződéséhez, magasabb szintre emelkedéséhez, és utat nyithat egy harmonikus működésű társadalom felé.

  • Látomás 60 mit jelent
  • Az IKEA Koncepció alapja az az eszme, hogy olyan lakberendezési termékeket kínáljunk, melyek megfizethetők az emberek többsége számára.
  • Hogyan fordul elő a látásromlás

Az instabil periódusokban igen körültekintően kell cselekednünk, hiszen viszonylag kis ráfordítással olyan pályára vezérelhetjük a gazdaságot, amelyen a fejlődés zavartalan, de megvan annak is az esélye, hogy a gazdaság nem tud élni a felkínált változtatási lehetőséggel, ezért visszaesik.

Azóta a környezettudomány, a környezet védelmével foglalkozó kutatás igen gyorsan elnyerte helyét nemcsak az akadémiai világban, hanem a laikus közvélemény vonatkozásában is.

Egyúttal ebben a témakörben valósult meg először látványosan a természettudományok és a társadalomtudományok együttműködése. Közben mintha önállósította volna magát, eltávolodva a jövőkutatás inkább elméleti vonalat képviselő irányától. Hogyan jellemezhető ma ez a kapcsolódás? A környezetvédelemmel való foglalkozás valóban önálló vizsgálati témává fejlődött. A jövőkutatás azonban változatlanul foglalkozik környezeti kérdésekkel, így többek között az életciklus elmélet, a zöld gazdaság, az alternatív energia, a klímaváltozás társadalmi következményei, a nem-növekedés és a fenntarthatóság problémaköreivel.

Ezeket a kutatásokat a jövőkép az emberek életében gyakran a környezeti szakértőkkel együtt végzik. Erre jó példa az ebben az jövőkép az emberek életében folytatott WateRisk kutatás, amelyben a Budapesti Műszaki Egyetem modellező és a Budapesti Corvinus Egyetem környezeti és jövőkutató szakemberei vettek részt.

A komplex kutatási eredményt tartalmazó kötetet — a Jövőképtől a vízkészlet-kockázatig — ben publikálták.

A nemzetközi szakmai szervezetek konferenciái mindig a legaktuálisabb, legfontosabbnak tartott témát, témákat járják körül és már címükben is jelzik ezt a kiemelést. Vajon mi volt az előző jövőkutatási konferencia fő témája, és mi szerepel a következő rendezvény terveiben? A nemzetközi szervezet ben ünnepelte fennállásának A konferencia előadásai a Global Research and Social Innovation: Transforming Futures témakör köré csoportosultak, kifejezve a kutatások globális jellegét, továbbá azt, hogy a jelen-jövő problémái csak a társadalmi megújulás, a gazdasági és a társadalmi innovációk kölcsönhatásában oldhatók meg.

A Ez is mutatja, hogy a jövőkutatók a környezet kérdéskörét változatlanul kiemelt témakörként kutatják. Mik a legfontosabb elemek ebben a történetben? Osztálya keretében működő Jövőkutatási Bizottság 40 éves múltjára és előretekintünk a következő 40 évre.

Visszatekintve a Jövőkutatási Bizottság akadémiai keretek közötti megalapítására, örömmel nyugtázhatjuk a tényt, hogy a hazai jövőkutatás kezdete után közel 10 jövőkép az emberek életében a Magyar Tudományos Akadémia a bizottság megalapításával elismerte a jövőkutatás tudomány voltát, és a tudományos közélet is elfogadta az új tudományágat.

Jelentősebb munkáink közül a világmodellek és hazai következményeik kutatása, valamint a Magyarország kutatás emelhető ki. Ez utóbbi a modern jövőkutatás három metodológiai elve szerint készült. A jövőkutató és más társadalomtudós szakértők előrejelzései a komplexitást, a fiatalok körében végzett, a jövőelvárásaikat firtató felmérések a participativitást képviselték, a lehetőségek és az elvárások közötti kapcsolatot pedig az alternatív jövők teremtették meg. Az akadémiai jövőkutatás tehát nyitott a társadalom felé, amennyiben az objektív adatok elemzése, a modellezés mellett a a látás sötétedése társadalom tagjainak véleményére, jövőorientáltságának kérdésére is kiterjed.

Fontos eredmény, hogy szinte mindegyik nagy egyetemünkön foglalkoznak a jövőkutatás különböző — elméleti, filozófiai, technológiai — aspektusaival. A Miskolci Egyetemen például jelenleg összehangolt kutatómunka folyik, amelynek eredményeként a jövőkutatás erős részt képvisel a gazdálkodástani és a környezetvédelmi tárgyakban.

A Budapesti Corvinus Egyetemen 20 éven át önálló Jövőkutatás Tanszék koordinálta a jövővel kapcsolatos kutatásokat jövőkép az emberek életében tantárgyakat.

a látás 2-vel csökkent rövidlátás vagy más név

Doktori képzésen belül egyedül a látás megbélyegzése mi ez BCE jeleskedik jövőkutatási alprogrammal, a Gazdaságinformatika Doktori Iskola keretében, óta. Sok fiatalhoz jutott el, jut el az a szemlélet, amit a jövőkutatás képvisel.

A Honda világa

Reményeink szerint utat tör a jövőről való felelősségteljes gondolkodás és az igény, hogy a hétköznapi döntéseket is jól átgondoltan kell meghozni. Oktatáskutatással a hetvenes évektől foglalkozott, az Oktatáskutató Intézet és az Országos Közoktatási Kutatóintézet kutatójaként.

Educatio: Előzetesen az életpályádról szeretnénk képet kapni. A főbb tanulmányi, szakmai állomásokról, munkahelyekről. Surányi Bálint: Talán a legérdekesebb, hogy az elemi iskoláimat ben kezdtem el, tehát Magyarország hadba lépésekor. Majd ban, a Nagy Imre kormányprogram idején kezdtem el az egyetemet, ben végeztem.

Ebből az is következik, hogy mint tanuló, magáról az iskolarendszerről a koromnak megfelelően, de kivételes rálátásom volt, a Horthy-korszakról, a koalíciós korszakról, a Rákosi-korszakról és az ig vezető dolgokról személyes élményeim vannak. Az iskola egyfajta rálátást is adott nekem.

hol jobb ellenőrizni a látását látásélesség a jogosítvány megszerzéséhez

Az egyetemen történelem szakos tanári diplomát szereztem, de sosem tanítottam. Az első munkahelyem az Akadémia Történettudományi Intézete volt, ahol középkori témával foglalkoztam. A következő munkahelyem a Magyar Rádió és Televízió Közvéleménykutató Osztálya, ahol kutatóként dolgoztam.

Ezután kilenc évig a Központi Statisztikai Hivatal Közgazdasági Főosztályán és Társadalomstatisztikai Főosztályán készítettem elemzéseket. Ennek már volt oktatási — ifjúsági vonatkozása, mivel egy kutatást vezettem, amely a munkába állás első éveit vizsgálta különböző iskolai végzettségű csoportoknál. Ezt követően a Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében voltam kutató, ahol a társadalmi tervezésnek nevezett tevékenységkörön belül az érdeklődésem az oktatás felé fordult.

Az oktatáskutató szakmával valójában egy véletlen következtében kerültem kapcsolatba. Kozma Tamás, aki akkor az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának volt a tagja, úgy gondolta, hogy a tervezés egy komoly dolog, és engem mint a Tervgazdasági Intézetben ilyesmivel foglalkozó kutatót meghívott, bemutatott, lényegében ezáltal törzskönyvezve lettem.

Ebben más véletlen is közrejátszott. Amikor Knopp András oktatási miniszterhelyettes lett, az akadémiai szféra vezető embereiből egy magán konzultációs csoportot akart magának fabrikálni. Ez egy nagyon erős szakmai csoport volt, amelyhez én elég botcsinálta módon kerültem, de amikor Gazsó Ferenc, a csoport egyik tagja megalapította az Oktatáskutató Intézetet, úgy gondolta, hogy a tagok közül én vagyok olyan szabad ember, akit talán magához tud venni.

Az álmok inspirálnak

Többször meghívott és végül a Tervgazdasági Intézetből alapító tagként től az Oktatáskutató Intézetben kezdtem dolgozni, tudományos tanácsadóként, tíz évig. E: Milyen jövőkutatás-jellegű tevékenység zajlott a Tervgazdasági Intézetben?

A felnőttkori elhelyezés kérdésessége, a lehetőségek szűkössége és az ebből fakadó bizonytalan jövőkép több mint negyvenezer embert érint az országban. A kutatás során a Debrecenben és környékén élő értelmi sérült gyermeket nevelő családok perspektíváit és a jövőhöz kapcsolódó stratégiáit vizsgáltuk, félig strukturált interjúkat alkalmazva. A húsz, különböző fogyatékossági szinttel rendelkező gyermeket nevelő család felnőttkorral bekövetkező kétségeit a következő dimenziók vizsgálatán keresztül végeztük: általános információk; a múltban és jelenleg igénybe vett intézményi forma; a társadalom szerepe; az ellátórendszer értékelése; a felnőttkor alternatívái; jövőkép. Markánsan megmutatkoztak a jövő bizonytalanságából fakadó életvezetési és döntési stratégiák, melyek kiváltképp a jövőre vonatkozó kérdések tagadásával és kizárásával jellemezhetőek. A szülői igények és a rendelkezésre jövőkép az emberek életében lehetőségek közötti konszenzus hiánya, valamint a jövőre vonatkozó elképzelések végletessége mélyen gyökerező problémákat jelez.

Hivatalosan nem folyt jövőkutatás, bár működött egy Távlati Tervezési Főosztály, akiknek a tagjai egyénileg érintettek voltak a témában. Munkahelyi jövőkép az emberek életében egy jövőkutató csoportnak vagy társaságnak volt a tagja, eljárt ülésekre. Ilyen módon volt arról képem, hogy mi fut jövőkutatás címén. De túlzás lenne azt mondani, hogy ez társadalmi szinten zajlott. A hivatalos és informális körökben egyaránt a tudományos-technikai forradalom jövőkép az emberek életében az általánosan elfogadott perspektíva, és ennek mindenféle módszerrel való megtámogatása.

A hasra ütéstől kezdve a Monte Carlo módszerig sok mindennel próbálkoztak, de komoly eredményekkel nem járt.

Lehet, hogy érdekel