A házasság különböző szempontok szerint. Magyar Néprajz VIII. Társadalom / HÁZASSÁG ÉS HÁZASODÁS

Polgári házasság a dualizmus korában – Wikipédia

A másik szakasz a szűkebb értelemben vett házasságkötési aktust jelenti annak családi, egyházi és állami-hatósági vonatkozásaival az esküvő és lakodalom szokásai és szertartásai. A vonatkozó irodalomból külön is megemlítenénk Ortutay GyulaVajda MáriaSzenti Tibor szerelemmel kapcsolatos, valamint Kresz MáriaMolnár MáriaNagy GézaVajda MáriaFügedi Márta és Tátrai Zsuzsa fiatalok ismerkedésével és párválasztásával foglalkozó kutatási eredményeit.

  • A szociológusok megfigyelései szerint a második világháború után Magyarország társadalma sok tekintetben nyitottabb lett, az egyes társadalmi-foglalkozási rétegek közötti közlekedés — jelen esetben az összeházasodás — lehetőségei bizonyos mértékig megnőttek Andorka — Harcsa — Kulcsár
  • Bevezetés [1] A házasság megszűnésének két módja létezik, az egyik valamelyik vagy mindkét fél halála, a másik a házasság felbontása.
  • Az elsőnek célja lehetségessé tenni az egybekelést olyanoknak, akik az egyházjog által felállított valamely házasságra nem léphetnek.
  • Távolság a látáshoz

Ezek a művek, továbbá a népköltészet számos alkotása gazdagon illusztrálják azt a tényt, hogy a házasságkötésben az érzelmi kapcsolatok az idők folyamán mindig is szerepet játszottak. Ugyanakkor a felsorolt kutatások azt is világosan érzékeltetik, hogy a hagyományos társadalomban szerepük lényegesen kisebb volt, mint a Az iparosítás előtti korszakban a párválasztás egyértelműen az idősebb generáció, a szülők és rokonok kezében volt, és ők a maitól alapjaiban eltérő értékrend szerint döntöttek, amiben az érzelmi szempontok nem igazán játszottak szerepet.

Az is előfordult, hogy a fiatalok csak a házasodáshoz vezető szokássorozat során ismerték meg közelebbről jövendő társukat. Bár ehhez hozzá kell tenni, hogy a modern nagyvárosi társadalommal ellentétben a hagyományos közösség minden tagja valamilyen szinten természetesen ismerte egymást. A párválasztás tulajdonképpen annak a stratégiai rendszernek volt kulcsfontosságú eleme, amely a hagyományos világ parasztsága számára számos alapvető dolgot biztosított.

A HÁZASSÁGKÖTÉS

Biztosította másrészt azt, hogy az abban részt vevő családok földbirtokukat, vagyonukat megőrizhessék, esetleg gyarapíthassák és fenntarthassák a gazdaság folyamatos működéséhez szükséges létszámú, illetve megfelelő kor- és nemi a látási problémák hogyan kezelik munkaszervezetet.

Biztosította végül a leszármazottak, a kapcsolatba kerülő családok összeházasodó tagjainak további életét oly módon, hogy vagyoni helyzetüket, közösségen belüli társadalmi pozíciójukat legalábbis megőrizzék, de ha lehet, még javítsák is. A párválasztás mellett még több ide tartozó stratégiai elemet említhetünk meg: a házasodás életkori időzítését az utódok számára amit az első házasságkötők átlagos életkora jelez a külső megfigyelőnekaz ifjú pár házasodás utáni lakóhelyválasztását, valamint az esetleges szerződéses megegyezéseket és kötelezettségvállalásokat.

A fenti stratégiai célok elérése érdekében időközönként sajátos megoldásokat alkalmaztak. Gazdasági-társadalmi okokból egyes közösségek, illetőleg egyes leszármazási csoportok tudatos megfontolás alapján előszeretettel kötöttek rokonházasságokat, melyek segítségével a vagyont — elsősorban a legfontosabb ingatlanokat: a házat és a földet — a rokonságon belül látáskutatási téma tartani. A legtöbb esetben unokatestvéreket ritkábban nagybácsit és unokahúgot házasítottak össze a vagyon megtartása érdekében.

A rokonházasságok tényleges aránya azonban nem volt túl magas — a Voltak természetesen települések, ahol a rokonházasságok aránya jóval magasabb az átlagnál pl. Mátraderecske, Ivád, a Bodrogköz egyes falvai — Nemeskéria közeli vérrokonok közötti házasságkötés súlya azonban itt sem igen nőtt 2—5 százalék fölé.

Az a házasság különböző szempontok szerint külön érdekessége, hogy gyakoriságuk a városokban, illetve a fejlettebb, urbánusabb dunántúli területeken valamivel magasabb, mint a falvakban, valamint az elmaradottabb régiókban Tiszántúl, Kárpátalja, Erdély.

A házasság szentségéről szóló katolikus tanítás, - Nemzetközi Teológiai Bizottság

Vagyis korántsem egyértelmű az, hogy ez a szokás elsősorban a parasztsághoz, illetve a magyar etnikumhoz kötődött-e vagy sem. Az is joggal feltételezhető, hogy a rokonházasságot mint stratégiát sokkal inkább gyakorolták a vagyonnal, előjogokkal rendelkező társadalmi rétegek, mint a vagyontalanok, akik számára e törekvés nem sok kézzelfogható eredménnyel járhatott. Egyébként a századfordulón a házasságot kötő vérrokonok közel 94 százaléka első fokú unokatestvér volt.

a házasság különböző szempontok szerint

Főként a Dunántúlon és a Délvidéken jegyeztek fel az átlagosnál nagyobb számban ilyen eseteket. A sógorházasságok a Dunántúl és Kárpátalja kivételével ahol kevésbé gyakoriak viszonylag egyenletesen elterjedtek az egész ország területén, de arányuk mindenütt egy százalék alatt maradt.

  1. Bevezetés a történeti demográfiába | Digitális Tankönyvtár
  2. Homályos látás 45 után
  3. Távollátás kettős látás
  4. Asztigmatizmus a látás éles romlása
  5. Polgári házasság a dualizmus korában – Wikipédia
  6. Vagyis a házassági minták vizsgálata a rétegzõdési folyamatok vizsgálatának integráns részét alkotja.
  7. Látás egészséges étel

Utóbbi adatok fényében más megvilágítást kap a levirátus—sororátus problémaköre is. Ebben a különleges házasságtípusban ugyanis az özvegyen maradt férfi vagy nő volt házastársa testvérével fivérével vagy nőtesvérével, aki egyúttal saját sógora vagy sógornője köt házasságot, s ily módon biztosítja a vagyon rokonságban maradását. Ez a honfoglalás időszakában még kétségtelenül meglévő szokás azonban a kereszténnyé vált magyarságban az egyház tilalma következtében a középkorban elenyészett, csak a zsidók körében élt tovább a házasság különböző szempontok szerint a Ennek során a csoportok egy-egy tagja kölcsönösen a másikból választott magának házastársat gyakorta egyidejűleg is kötöttek házasságot.

Ehhez még hozzájöhettek azok az előnyök, amelyek két rokoni csoport többszörös házasságkötés révén történő összefonódásából a mindennapi élet tevékenységeinek szervezése és véghezvitele során adódhattak. A családi stratégiák fontos eleme volt a lakóhely megválasztása. Voltak olyan közösségek, ahol a fiatal házasok közel háromnegyed része vagy azonnal, vagy a házasságkötést követően néhány éven belül önálló háztartást tudott létrehozni például a Szentendrei-szigeten fekvő Tótfalu.

a házasság különböző szempontok szerint

Ennek ellenpólusaként fajszi adataink alapján azt látjuk, hogy ez utóbbi helyen az as években a fiatal párok kevesebb mint 15 százaléka tudott házassága első éveiben önállósulni, többségük még hosszabb ideig a szülőknél lakik, és nem házas korához hasonlóan továbbra is irányításuk alatt él és dolgozik.

Legtöbb adatunk azonban egy harmadik modellre vonatkozóan van.

Polgári házasság a dualizmus korában

Eszerint a fiatal házasoknak kb. Bár erre vonatkozó konkrét kutatások csak igen gyéren állnak rendelkezésre, részben a szórványos leíró adatokból, részben közvetve a háztartásszerkezetre vonatkozó feldolgozások eredményeiből arra következtethetünk, hogy a Rendszerint a szegényebb származású fiatalok, szolgalegények felfelé mobilitásának egyik útját jelenthette.

A másik út egy módosabb özvegyasszony feleségül vétele volt. Alkalmazták ugyanakkor azokban a családokban is, ahol több fiú nőtt fel, és egyforma mértékű földdel a házasság különböző szempontok szerint ellátásuk komolyabb birtokaprózódás nélkül nem lett volna lehetséges.

Nem egy esetben ilyenkor a legidősebb fiút vőként próbálták meg elindítani életpályáján. A partner kiválasztásánál látás mínusz 1 75 hogyan lehet visszaállítani legfontosabb motívumok az alábbiak voltak: a rokoni csoport stratégiai törekvéseinek megfelelő származás, azonos vagy megfelelőnek a házasság különböző szempontok szerint vagyoni helyzet, a közösség és a család endogámiára vonatkozó szabályainak betartása lokalitásbeli, felekezeti, etnikai, társadalmi azonosság vagy megfelelésa jelölt családjának és személyének hírneve, morális elfogadhatósága, végül a jelölt munkaképessége és esztétikai megjelenése.

A jó házasságkötés nemcsak vagyont, de rangot is eredményezhetett — a nemes származású feleség például részleges szabadságot hozhatott a jobbágy állapotú férj számára Holub J. Ráadásul a személyi emelkedésen túlmenően egy kiterjedt, egymást segítő rokoni hálóba is bekapcsolhatta a szerencsésen házasodót.

Mindezek általános formában normaként fogalmazódtak meg a helyi közösségben, nem egy-két személy vagy család individuális döntései voltak.

a házasság különböző szempontok szerint

Maguk a fiatalok is elfogadták e szabályokat, és félig-meddig automatikusan figyelembe vették kapcsolataik kialakítása során. Persze a felsoroltak fontossági sorrendjében korszakonként, társadalmi rétegenként, illetve közösségenként lehettek bizonyos eltérések. Nyilvánvaló, hogy a vagyoni szempontok kevésbé játszhattak szerepet a föld nélküli, vagyontalan családok gyermekei életében, viszont annál nagyobb jelentőséget kellett tulajdonítaniuk a jó munkavégző képességnek a fizikai erőnek, ügyességnek és szorgalomnak.

Ugyanígy a szempontok és tulajdonságok más fontossági sorrendje jellemezte az özvegyek újraházasodását, avagy a fiatalok első házasságkötését. Alapvető változások észlelhetők természetesen a különböző korszakokban is.

A házasság megszűnése

Varga Gyula megjegyzi például, hogy a Ezzel szemben a Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a társadalmi presztízsnek nincs többé szerepe. Utóbbinak esetenként még a vagyonnál is fontosabb szerepére az —es évekre vonatkozóan egy sor példát hoz Pápay Zs. Létezésére alighanem elegendő a szerelmi folklór gazdag hagyatékára utalnunk. Mindössze azt kívántuk megmutatni, hogy ez csak egy, és talán nem is a legelső motívum volt a házasság különböző szempontok szerint hagyományos társadalom párválasztási stratégiájában.

Az érzelmek háttérbe szorulására vonatkozóan ugyancsak gazdag folklór érvrendszerre hivatkozhatnánk.

a házasság különböző szempontok szerint

Bár a partnerválasztás szempontrendszere bonyolultnak, nehezen követhetőnek tűnik, az idők során azért némi egyszerűsödés játszódott le benne. Azok számára tehát, akik vállalták az idősebb generációk normarendszerével való szembefordulást, a párválasztásban a korábbinál sokkal szabadabb, jóval szélesebb körű döntési lehetőség jött létre. Mindez eléggé lecsökkentette a házasságkötési-családalapítási döntésekbe bevonandók körét és a fiatal pár elhatározásával kapcsolatos esetleges ellenvélemények súlyát, vagyis megnövelte az érzelmi szempontok párválasztásban játszott szerepének lehetőségét.

Erre a célra alakították ki a különböző típusú endogámiák szokásrendszerét. Maga a fogalom meghatározott körön belül maradást jelent.

Magyar Néprajz VIII. Társadalom / HÁZASSÁG ÉS HÁZASODÁS

A házasodás kapcsán kétféle értelemben használatos — beszélhetünk térbeli és társadalmi értelemben vett endogám házasságkötésről.

A térbeli endogámia jelentheti azt, hogy partnerválasztás egy meghatározott településrészen alvégen, felvégen stb. A szélesebb értelemben vett társadalmi endogámián belül megkülönböztetünk felekezeti, etnikai, társadalmi rétegbeli vagy foglalkozási csoportbeli azonosságra törekvést pl.

Az endogámia elsősorban a kulturális azonosságot őrizte meg, s ily módon könnyebbé tette az érintettek kommunikációját, együttélését, ugyanakkor hozzájárult a túléléshez szükséges ismeretek, tapasztalatok, munkafogások zavartalan megőrzéséhez és problémamentes továbbörökítéséhez.

Az endogámia nem egyedi, illetve családi stratégia, hanem rendszerint egy kisebb-nagyobb népességcsoport tudatos törekvése, de bizonyos körülmények elősegíthették, mások hátráltathatták kifejlődésének mértékét.

Elősegítette, ha a szóban forgó település lakossága viszonylag nagyobb volt. Túl kis településen ugyanis megtörténhetett az, hogy egy-egy évben esetleg nem volt elegendő nőtlen vagy hajadon családi állapotú, életkorban és egyéb tulajdonságaiban is megfelelő partner, tehát a házasodni akaró fiataloknak az esetleges endogámiára vonatkozó szokások-normák ellenére is másutt kellett megfelelő menyasszony vagy vőlegény után nézniük. Aprófalvas vidékeken rendszerint nem is egy település, hanem a falvak egy csoportjának endogámiájáról beszélhetünk.

Ezt a körzeti endogámiát elősegíthette a települések egymástól való kis távolsága, és ezzel többé-kevésbé szoros összefüggésben a gyakori kapcsolatba lépés egy adott körbe egy a házasság különböző szempontok szerint kapcsolatrendszerbe, közös uradalmi szervezetbe vagy azonos egyházközségbe tartozó többi közösséggel. Az a házasság különböző szempontok szerint csökkenése irányába hatott ugyanakkor a hagyományos kultúra bomlása, mely az identitás csorbítatlan megőrzésére, az azonos csoportban, azonos hagyományvilágban maradásra a házasság különböző szempontok szerint igényt gyengítette.

Ugyancsak kevésbé voltak érdekeltek a földrajzi értelemben vett lokálisan endogám viselkedésben egyes társadalmi csoportok: az újraházasodók, a föld nélküliek, illetve azok a speciális rétegek, amelyek a házasság különböző szempontok szerint a foglalkozási és társadalmi csoportendogámiára törekvést helyezték előtérbe az egy-egy területhez való kötődéssel szemben Bakó F. Utóbbiak közé sorolhatjuk egyrészt a nemeseket és egyéb kiváltságolt rétegeket redemptusok, cívisek stb.

Az említett rétegek és csoportok ugyanis egyrészt munkafogásaikat, ismereteiket, életmódmintáikat, másrészt társadalmi kapcsolatrendszerüket elsősorban a családon, rokonságon és a hasonló státusúak-foglalkozásúak csoportján belül örökítették tovább, a környező lokális közösség abban alárendelt szerepet játszott, mivel tagjai nagyobbrészt társadalmilag más csoportokba tartoztak.

A nemesség és a speciális foglalkozási rétegek esetében az egyén feletti ellenőrzés gyakorlásában a családnak, a rokonságnak, a szóban forgó társadalmi csoportnak, illetve az abba tartozókat tömörítő valamilyen korporatív szervezetnek céhnek, nemesi széknek stb.

Utóbbiak, amennyiben az adott nemzetiség vagy felekezet területi megoszlása egyenetlen, illetve másokkal kevert volt, nem általában a legközelebbi településekhez, hanem a legközelebbi azonos kultúrájú-vallású-etnikumú közösségek lakóihoz kötődtek házasodási mozgalmukban. Számszerűen nehéz megállapítanunk az endogámia mértékét, illetve annak változását.

Bár nagy mennyiségű helyi vizsgálattal rendelkezünk és Örsi Julianna a vonatkozó kutatások összefoglalását is megkísérelte Örsi J. Tamásy József as évekre vonatkozó adatai a lokális endogámia mértékét Budapestre nézve 83, a városokra 68, a falvakra vonatkozóan pedig 51 százalékban határozták meg Tamásy J.

Utóbbi szerző kutatásaiból tehát egyértelműen megállapítható az, hogy minél nagyobb egy település, annál nagyobb az endogámia lehetősége és tényleges mértéke, függetlenül attól, hogy faluról vagy városról van-e szó. Kérdés persze, hogy látás 0 6 olyan a kétmilliós lakosságú Budapest esetében mennyire van értelme egyáltalán endogámiáról beszélni.

Adataink alapján azt mondhatjuk, hogy országos méretekben két trend észlelhető: a Ezt követően a A társadalmi endogámia trendje minden valószínűség szerint hasonlóan alakult, bár jelenleg a területihez hasonlóan csak hipotetikus megállapításokat tehetünk róla.

HÁZASSÁG ÉS HÁZASODÁS

A szociológusok megfigyelései szerint a második világháború után Magyarország társadalma sok tekintetben nyitottabb lett, az egyes társadalmi-foglalkozási rétegek közötti közlekedés — jelen esetben az összeházasodás — lehetőségei bizonyos mértékig megnőttek Andorka R. A századfordulón azonban — és minden valószínűség szerint ez érvényes a Az Az egyetlen társadalmi endogámiatípus, melyet nagy vonalakban hosszabb távon is mérni tudunk, az a felekezeti endogámia.

A rendelkezésre álló adatok szerint vidéken, a falvakban a Mindössze Budapesten és valószínűleg néhány más nagyobb, urbánusabb városban figyelhető meg a különböző vallást követők nagyobb mértékű összeházasodása, a házasság különböző szempontok szerint a a házasság különböző szempontok szerint közepén még valószínűleg e helyeken sem haladta meg a 10 százalékot. A századforduló környékére a felekezeti endogámia mértéke jóval kisebb lett a keresztény egyházak között — Budapesten a házasságok több mint harmada, vidéken ötöde már vegyes —, de a zsidóság, illetve a keresztény felekezetek közötti elzárkózás a statisztikai adatok tanúbizonysága szerint egészen a A különböző anyanyelvű, úgynevezett etnikai vegyes házasságok aránya a századfordulón még nem érte el az 5 százalékot sem, vagyis az eltérő nyelv és eltérő kultúra egészen a Az etnikai endogámia fellazulása ezen túlmenően elsősorban városi jelenségnek mondható, a falvak különböző kultúrájú, felekezetű és nyelvű etnokulturális csoportjai a Két kérdésről érdemes még szót ejtenünk, mielőtt a házasodás demográfiai kérdéseire rátérnénk: a házasságkötést megelőző félig-meddig formális intézményekre jegyesség, illetve egyes közösségekben a próbaházasság és a házasodást mint aktust megelőző, illetve kísérő szerződések szokásaira.

A házasságkötést már a középkorban is rövidebb-hosszabb idejű jegyesség előzte meg.

Lehet, hogy érdekel